Weinckheim Palota

Weinckheim Palota

A Wenckheim-palotát, a több tiszántúli vármegyében 100.000 hold uradalommal rendelkező, és 3 vidéki kastélyt birtokló gróf Wenckheim Frigyes (1842. október 20. Olaszország, Milanó – 1912. június 25. Szabadkígyós) építtette családja pesti tartózkodására. Építkezésre alkalmas telket a Nemzeti Múzeum körül, az alig húsz év alatt felépült főúri palotanegyed nyugati peremén, a Reviczky és a Baross utca által határolt területen vásárolt. Wenckheim Frigyes gróf, a múlt századvég ismert arisztokratája, nagybirtokos, országgyűlési képviselő. A család ókígyósi kastélyát Ybl Miklós tervezte, pesti palotájuk építését pedig Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák specialistájára bízták, mivel 1891-ben Ybl Miklós elhunyt.

  A Wenckheim-palota Mening Artúr életművének, s a hazai neobarokk palotaépítészetnek is egyik fő alkotása. A középső fogadóterem, az előcsarnok fölött és a főhomlokzati rizalit emeletén kapott helyet, miként a kastélyépítészetben szokásos. Két oldalán egy-egy budoár, jobbra az arany-, balra az ezüst szalon található. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára az 1904-es alapítást követően 1931-ben költözött jelenlegi épületébe, a Wenckheim-palotába. 1998-ig a főváros könyvtára – néhány felújítástól, átalakításoktól tekintve – változatlan körülmények között működött az egykori főúri palotában. 1998 és 2001 között megtörtént a Központi Könyvtár rekonstrukciója (Felelős tervező: Hegedűs Péter, MATESZ), amelynek során létrejött egy funkcióiban és szolgáltatásaiban korszerű nagyvárosi könyvtár. Beiratkozás nélkül az előcsarnokig juthatunk, ha többet akarunk látni be kell mennünk. Este különösen hangulatos a környék. Itt vehetjük szemügyre a szomszédban a megszépült Pálffy-palotát is, melyben a könyvtár zenei gyűjteménye kapott helyet.

2018-06-06T10:25:35+00:00