Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár”. Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu” tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna”-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé.

 

A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Az épületegyüttes festői kialakításával Budapest egyik kiemelkedő műemléki nevezetessége.

 

Rendezvényhelyszínek

 

I. Emeleti aula (reneszánsz-barokk épületrész)
Hasznos alapterület: 295 m2

Alkalmas:

állófogadások (250 fő)

ültetett vacsorák (180 fő) megrendezésére.

 

Az I. emeleti aulában a rendezvény a múzeum zárása után (18 óra) kezdődhet, és ugyanazon nap 24 óráig tarthat. Hétfői napokon – tekintettel arra, hogy a múzeum zárva tart – az aula egész napos rendezvényre is igénybe vehető.

 

Konferenciaterem (barokk épületrész)

Hasznos alapterület: 220 m2
Alkalmas:

sajtótájékoztatók

konferenciák

előadások (220 fő) megrendezésére

 

A légkondicionált, automata sötétítéssel ellátott konferenciaterem felszereltsége, illetve igényelhető technikai berendezések:

Fémvázas szék, plüss kárpittal, írólapos (120 db)

Fémvázas szék, plüss kárpittal (100 db)

Fémvázas konferenciaasztal, dióbarna, 18×60 cm (20 db)

Pulpitus

Elnökségi asztal

Kétkabinos szinkrontolmács berendezés (100 db vevőegységgel)

Mikrofon (1 db vezetékes, 2 db digitális)

Projektor

CD lejátszó

Tárgy- és írásvetítő

Diavetítő

Vetítővászon

Igény szerint az előadáshoz kapcsolódó fogadásra a múzeum I. emeleti auláját ajánljuk.

 

Tanácsterem (román épület)
Hasznos alapterület: 92 m2

Alkalmas:

sajtótájékoztatók

konferenciák (80 fő)

állófogadások, ültetett vacsorák (50 fő) megrendezésére.

 

Tekintettel arra, hogy a román épület a közönség által nem látogatható, így egész napos rendezvények tartására is lehetőség van.

 

Kerengő (román épület)
Hasznos alapterület: 220 m2

Alkalmas:

állófogadások (150 fő) megrendezésére.

 

Mivel a kerengőben mellékhelyiségek (mosdók) nincsenek, ezért kizárólag a tanácsteremmel együtt bérelhető. A kerengő felülről zárt, oldalról nyitott helyiség, ezért márciustól szeptemberig vehető igénybe.

 

 

2013-12-09T12:48:18+00:00